Montázs 1 Montázs 2
Csesznek - KÖZSÉG HIVATALOS WEBOLDALA
Keresés
Írjon Nekünk!
Hírlevelünk
ügyfélkapu
Regisztráció
Elfelejtette a jelszavát?
Csesznek Város Pötsétje

Üdvözöljük Csesznek község honlapján!

Kellemes böngészést kíván Csesznek Község Önkormányzata!

Múltunk
Cseszneki Vár
Szállás-vendéglátás

 

 

Hirdetmény: Csesznek Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településrendezési terv módosításának véleményezési szakaszát a 68/2015 ( 11.19.) határozatával lezárta, az egyeztetési anyagot a záró véleményezés megindítására alkalmasnak találta.

 

Felhívás településrendezési eszköz részleges módosításának véleményezésére

 

 

 

Csesznek Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az 14/2005.(X.24.) rendeletével elfogadott Csesznek község Helyi Építési Szabályzatának valamint Szabályozási Tervének részleges módosítását készíti elő.

A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm.rendelet alapján folytatott eljárás előzetes tájékoztatási szakasz, és véleményezési szakasz valamennyi dokumentuma megtekinthető Csesznek Községi Önkormányzat polgármesterénél. (8419 Csesznek, Vár út 42.)

 

 

 Trieblné Stanka Éva Renáta

          polgármester

Csesznek Község Önkormányzata Képviselő-testületének

××/2015. (××. ××.) önkormányzati rendelete

Csesznek község helyi építési szabályzatának, és

szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló

14/2005. (X.24) önkormányzati rendelet módosításáról

 

 

Csesznek Községi Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.§ (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alkalmazásával, a Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami Főépítészi Iroda, Veszprém Megyei Kormányhivatal Építésügyi Osztály, Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Közép-dunántúli Vízügyi Hatóság, Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal, Veszprém Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály, Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatala, Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Soproni Hatósági Iroda államigazgatási szervek és egyéb érdekeltek véleményének kikérésével az alábbiakat rendeli el:

 

1.§      A Csesznek község helyi építési szabályzatának, és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 14/2005. (X.24) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az előírásokat a 3. mellékletet képező R-2 jelű külterületi szabályozási tervvel, és a 4. mellékletet képező R-3 jelű belterületi szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.”

 

2.§      A Rendelet 7. § (2) b.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) b)  beépítésre nem szánt területek

  • közlekedési- és közműterület,
  • zöldterület,
  • erdőterület,
  • mezőgazdasági terület:
  • általános,
  • kertes,
  • vízgazdálkodási terület
  • különleges beépítésre nem szánt terület
  • turisztikai terület.”3.§      A Rendelet 9. § (12) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az sport, szabadidő terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:

 

  •  
  • 4.§      A Rendelet 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépnek:
  • „(12) A lakótelkek utcai telekhatárán csak maximum 50 cm magasságú tömör (beton, kő, tégla) lábazatos, 1,50 – 2,20 méter magasságú áttört utcai kerítések létesíthetők. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.”
  •  

Ksp. jelű építési övezet

Beépítési mód

K - szabadon álló

Kialakítható telek területe

A meglévő ingatlant megosztani nem lehet, kivéve közmű műtárgy kialakítása útszélesítés miatt szükségessé váló telekhatár

Kialakítható telek szélessége

Megengedett legnagyobb beépítettség

K – 10 %

Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség

K – 10 %

Megengedett legnagyobb építménymagasság

K – 7,5 m

Megengedett legkisebb zöldfelület

60 %

 

KSp2. jelű építési övezet

Beépítési mód

szabadon álló

Kialakítható telek területe

10000 m2

Megengedett legnagyobb beépítettség

20 %

Megengedett legnagyobb építménymagasság

4,5 m

Megengedett legkisebb zöldfelület

65 %

Az övezetben max. 2000 m2 alapterületű csarnok jellegű épület is kialakítható.

 

 

5.§      A Rendelet 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az épületek homlokzatát a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel, a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenéssel lehet kialakítani. A csarnok jellegű épület homlokzatát a tájba illesztése érdekében anyaghasználatban tagoltan kell kialakítani.”

 

6.§      A Rendelet 15.§-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az építési övezet részleges közművesítettség esetén is beépíthető.”

 

7.§      A Rendelet 16. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 30°-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést kell alkalmazni.”

 

8.§      A Rendelet 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Új állattartó épületet felszíni vizektől 200 méternél közelebb elhelyezni nem szabad.”

 

9.§      A Rendelet 23. § (8) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) szántóföldi művelés esetén, 2 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 2 %-át,nem haladhatja meg;”

 

10.§    A Rendelet a következő alcímmel és 25/A.§ szakasszal egészül ki:

„Különleges beépítésre nem szánt terület

 

25/A. §

 

  • A különleges beépítésre nem szánt területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) más beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területfelhasználású területektől eltérnek.
  • Különleges beépítésre nem szánt terület területfelhasználási kategóriájú területek:

 

    1. a)            KkTT övezeti jelű turisztikai terület.
  • A különleges beépítésre nem szánt területen az övezetek rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el.
  • A különleges beépítésre nem szánt terület övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:

 

KkTT. jelű turisztikai terület

Beépítési mód

szabadon álló

Telekalakítás

10.000 m2

Megengedett legnagyobb beépítettség

2 %

Megengedett legnagyobb építménymagasság

8,5 m

Megengedett legkisebb zöldfelület

70 %

Az övezet határaitól számított 10 méteren belül épület nem alakítható ki.

Az épületek csak magastetővel létesíthetők. Tetőhéjazatként cserépfedést, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni.

Az épületek homlokzatát a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel, a helyi építészeti hagyományokhoz illszkedő megjelenéssel lehet kialakítani.

A be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. Burkolt felület a telek területének maximum 10 %-a lehet

Az övezet részleges közművesítettség esetén is beépíthető.

Különleges turisztikai területen csak a rendeltetéssel összhangban létesített, illetve a területet ellátó, és kiszolgáló gazdasági tevékenység folytatható.

A terület belső úthálózatát szilárd burkolattal kell ellátni. Az utaknak alkalmasnak kell lenni tűzoltó gépjárművek közlekedésére is

11.§    A Rendelet a következő alcímmel és 32/A.§ szakasszal egészül ki:

„Állattartó építmények elhelyezése

 

32/A.§

 

  • Állattartó, valamint trágyatároló építményt az egyes huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeket befogadó épületektől a környezetvédelmi hatóság által megállapított védőtávolságot, valamint az (5) bekezdés szerinti elhelyezési távolságot betartva lehet kialakítani és üzemeltetni úgy, hogy az a környezetre zavaró hatással ne legyen.
  • Egy ingatlanon álló több állattartó építmény esetén, a férőhelyszámot összeadva kell az előírt távolságot meghatározni.
  • Az egységes környezethasználati engedélyhez és telephely-engedélyezési eljáráshoz kötött tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által a védendő épülettől megállapított védőtávolság és az (5) bekezdés szerinti védőtávolság közül a szigorúbb mértéket kell figyelembe venni.
  •  Az állattartással összefüggésben hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tároló anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. Istállótrágyák szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lennie legalább 4 havi istállótrágya és trágyalé tárolására.
  • Az állattartó építmények és ehhez tartozó trágyatárolók megengedett legkisebb távolsága az egyes funkciójú épületektől az állatok súlya és az állatlétszám függvényében:

 

 

állatlétszám

 (db)*

Állattartó építmény távolsága (méter)

minden állandó emberi tartózkodásra szolgáló épülettől (kivétel a saját tulajdonú lakó- és gazdasági épület), valamint kúttól

oktatási, egészségügyi, szociális funkciójú épülettől

állattartó épület

trágyatároló

20 kg-nál kisebb súlyú állat tartására szolgáló épület, ill. az ehhez tartozó trágyatároló esetén (baromfi, nyúl, stb.)

1-100

15

30

50

101-2000

50

100

100

2000 felett

100

200

300

20-200 kg közötti súlyú állat tartására szolgáló épület, ill. az ehhez tartozó trágyatároló esetén (kecske, juh, sertés, stb.)

1-10

15

30

50

11-50

50

100

100

50 felett

200

200

300

200 kg-nál nagyobb súlyú állat tartására szolgáló épület, ill. az ehhez tartozó trágyatároló esetén (szarvasmarha, ló, stb.)

1-5

15

30

50

6-30

50

100

100

30 felett

200

200

300

 

*A tenyésztett állatokat kifejlett korukban lévő súlyuk alapján kell a megfelelő kategóriába sorolni.”

 

12.§    Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Rendelet 14.§ (3) bekezdése, 15.§ (2) bekezdése, 23.§ (2) bekezdése, 28.§ (9) bekezdése, 33.§ - 36.§-a.

 

13.§    (1) A Rendelet 3. sz. mellékletét képező R-2 jelű szabályozási tervlap 035, 030. hrsz-ú út, 036/1. hrsz-ú erdő, 032/8. hrsz-ú vízmosás által határolt telektömb normatartalma helyébe e rendelet 1. mellékletét lépező M-1 jelű tervlapon lehatárolt telektömb normatartalma lép.

(2) A Rendelet 3. sz. mellékletét képező R-2 jelű szabályozási tervlap 035, 033/4. hrsz-ú út, 034. hrsz-ú vízmosás és a belterületi határ által határolt telektömb normatartalma helyébe e rendelet 2. mellékletét lépező M-2 jelű tervlapon lehatárolt telektömb normatartalma lép.

 

14.§  (1) Jelen rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

  1. Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben abban az esetben kell alkalmazni, ha az kedvezőbb az ügyfél részére. 
  2.  

Trieblné Stanka Éva Renáta polgármester

Feketéné Esztergályos Hilda

jegyző

 

                                                                                                                               

Nyitólap / Keresés / Kapcsolat / Oldaltérkép
Telefon
06 88 595 531
Impresszum / Adatvédelmi irányelvek / Jogi nyilatkozat
Arculattervezés, Portál fejlesztés, Webáruház készítés, Arculati kézikönyv, Grafikai tervezés, Logó tervezés, Weboldal tervezés, Egyedi fejlesztések, Keresőmarketing, SEO