CSESZNEK K�ZS�G HIVATALOS HONLAPJA

Csesznek t�rt�nete

A Magas- Bakonyban, Zirc �s Pannonhalma k�z�tt fekv� Csesznek k�zs�get els�k�nt 1234-1270 k�z�tt eml�tik okleveleink, szab�lytalan alaprajz�, bels� tornyos v�r�r�l pedig 1300-b�l, majd 1323-b�l �rtes�l�nk.

A telep�l�s neve feltehet�en a szl�v „csosznek", „csesznok" (hagyma, fokhagyma) sz�b�l sz�rmazik, amely sz� annak idej�n a (IX. sz�zad) az itt nagysz�mban �shonos medvehagym�t jel�lhette.

A telep�l�s �s k�rny�ke az �rp�d- korban a bakonyi erd�isp�ns�ghoz tartozhatott, �gy eredetileg kir�lyi birtok volt. A XIII. sz�zadban a Cs�k-nemzets�g birtok�ba ker�lt, s hozz�juk k�thet� a v�r - feltehet�en tat�rj�r�s /1241/ ut�ni - fel�p�t�se is. A v�r feladata nemcsak a birtokk�zpont v�delme volt, hanem a Gy�r- Veszpr�m k�z�tti orsz�gutat is felvigy�zta mind katonailag, mind gazdas�gilag.

A t�r�k id�k alatt (XVI- XVII. sz�zad) v�gv�r, amelyben �lland� �rs�g tany�zik a mindenkori v�rkapit�ny parancsnoks�ga alatt. 1563 �s 1566 k�z�tt a t�r�k elfoglalja, de a XVII. sz�zad els� fel�ben m�r ism�t magyar k�zen van.

1656- ban mind a v�r, mind k�zvetlen k�rny�ke az Esterh�zy- csal�d birtok�ba ker�l. 1747-ben m�r a v�r alatt megh�z�d� Csesznek jobb�gyfalur�l olvashatunk.

A telep�l�s a XIX. sz�zadban - a kiegyez�sig (1867) - j�r�si sz�khely volt.

Ma Csesznek a Dun�nt�l egyik legkedveltebb kir�ndul�helye. A v�ron k�v�l a turist�k sz�m�ra a legvonz�bb a K��rok �s az �rd�g�rok k�rny�ke. A Cuha-patak �s az Aranyos-patak v�lgy�t �vente t�bb ezer l�togat� tekinti meg.